A magánjogot gyakran az egyéni autonómia és az emberek közötti viszonyok rendezésének területeként értelmezzük. Ugyanakkor a történelem azt is megmutatja, hogy a magánjog a politikai hatalom gyakorlásának eszközévé válhat.  

A kerekasztal-beszélgetés során azt vizsgáljuk, hogyan alakították át a totalitárius rendszerek a polgári jog intézményeit úgy, hogy közben formálisan megőrizték a jogszerűség nyelvezetét és kereteit. A beszélgetés azokra a jogi technikákra irányítja a figyelmet, amelyek révén a hatalom behatolt a magánjog különböző területeire, a tulajdon, a szerződések, a családi viszonyok és az öröklés világába. Meghívottainkkal megvizsgáljuk, hogyan feszül egymásnak a látszólagos jogi folytonosság és a valóságos működésbeli változás: mi marad látszólag változatlan, és mégis hogyan alakul át a gyakorlatban. 

Az eseményen prof. dr. Bernd Mertens (Németország) a náci Németország példáján át mutatja be, hogyan használták fel a polgári jogi gondolkodást és az ítélkezési gyakorlatot a kirekesztés, a vagyonelkobzás és az eltérő jogállások kialakítására. Prof. dr. Giovanni Chiodi (Olaszország) a fasiszta Olaszország jogrendszerének átalakulását elemzi, különös tekintettel a korporatista berendezkedésre és arra, miként épültek be politikai célok a látszólag technikai jellegű magánjogi szabályozásba.  

Dr. Axel Bormann (Németország) a Német Demokratikus Köztársaság jogrendjét vizsgálja, ahol a magánjogi formák fennmaradtak, ám az állami irányítás, a felügyelet és a strukturális függőségek jelentősen korlátozták a jogok tényleges érvényesülését. Prof. dr. Veress Emőd (Magyarország/Románia) a szovjet típusú diktatúra működését hasonlítja össze Magyarországon és Romániában, bemutatva, hogyan értelmezte újra a szocialista jogrendszer a tulajdon, a kötelezettségek és a jogalanyiság fogalmát a kollektív racionalitás jegyében. 

Résztvevők: 

  • Prof. dr. Bernd Mertens a Friedrich-Alexander Egyetem Erlangen–Nürnberg Jogtörténeti Intézetének igazgatója, valamint a polgári jog, a német és európai jogtörténet tanszékének vezetője 2004 óta. 2006-ban a német parlament tudományos díjjal tüntette ki. 2009-ben monográfiát publikált a náci totalitárius rendszer jogalkotásáról. 2019-es, Gönner, Feuerbach, Savigny című könyve három kiemelkedő 19. századi jogtudós kapcsolatát vizsgálja, és bekerült a Legal Books of the Year válogatásba. 
  • Prof. dr. Giovanni Chiodi jogtörténész, a Milánó–Bicocca Egyetem Jogi Karának  professzora. Társigazgatója a LawArt – Journal of Law, Art and History és az Italian Review of Legal History folyóiratoknak. A NextGenerationEU projekt (2022–2026) vezető kutatója, ahol a The Papers and the Code. Filippo Vassalli and Italian Legal History in the Mirror of his Archive című kutatásért felel. 
  • Dr. Axel Bormann jogi tanulmányait Berlinben, Edinburghban és Bukarestben végezte. Ezt követően kutatási asszisztensként dolgozott a Berlini Szabad Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Intézetében, ahol kutatásai a volt Német Demokratikus Köztársaság és Románia jogrendszerére irányultak. Később tanácsadóként vett részt az Európa Tanács és az Európai Bizottság kelet-európai projektjeiben. Emellett gyakorló ügyvéd, berlini irodával. 
  • Prof. dr. Veress Emőd jogász, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója, az MCC oktatója. Egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kutatási területei a polgári jog és jogtörténet. 

A beszélgetés angol nyelven fog zajlani. Kérjük, részvételi szándékát az alábbi űrlapon jelezze:  

REGISZTRÁCIÓ

További információkért kövesse Facebook-eseményeinket.