A Supplex Libellus Valachorum nem csupán az Erdélyben élő románok történetének, hanem az egész románság múltjának is jelentős mérföldköve. A francia forradalom által kiváltott politikai változások, valamint a bécsi császári udvar által a görögkatolikus papságon keresztül ösztönzött társadalmi emancipációs törekvések nyomán két petíciót fogalmaztak meg és nyújtottak be II. Lipót császárnak 1791-ben, illetve 1792-ben. Ezekben az erdélyi románok számára a többi nemzettel (magyarokkal, szászokkal és székelyekkel) egyenlő politikai jogokat, valamint a lélekszámukkal arányos képviseletet követeltek az erdélyi országgyűlésben. 

A petíciók szerzői a román nép Erdélyben való jelenlétének folytonosságára hivatkoztak, azzal érvelve, hogy a 9. században olyan társadalmi szerződés jött létre a hódító magyarok és az őshonos vlachok (oláhok) között, amely mindkét közösség számára gazdasági és társadalmi jogokat biztosított. Az erdélyi románság azonban fokozatosan „megtűrt” státuszba szorult, így a beadványok célja a románok egyenjogúságának helyreállítása volt: azt követelték, hogy a román társadalom minden rétege – vallási hovatartozástól függetlenül – a többi nemzettel azonos bánásmódban részesüljön. 

Bár ezek a kérvények nem érték el a kívánt eredményt, az erdélyi románok politikai emancipációért folytatott küzdelme kezdetét vette. 

A beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának negyedik alkalma. A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora Marius Turda történész. A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.   

A romániai nyilvánosságban úttörő kezdeményezésként ez a sorozat ritka lehetőséget kínál arra, hogy árnyalt, összehasonlító történeti magyarázatokat ismerjünk meg – olyanokat, amelyek képesek megváltoztatni mélyen rögzült percepciókat, és egyben a párbeszéd és a történelmi empátia kultúráját is erősítik. 

Résztvevők: 

  • Dr. Hegedűs Nicoleta a Román Akadémia kolozsvári George Barițiu Történettudományi Intézetének és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Népességkutató Központjának tudományos kutatója. A BBTE Történelem és Filozófia Karán szerzett diplomát, doktori fokozatát pedig az erdélyi románok dualizmus kori magyarságképét vizsgáló értekezésével nyerte el. Kutatásai a történeti imagológia, a társadalomtörténet és a történeti demográfia területére irányulnak, különös tekintettel a 19. századi halálokok és az erdélyi egészségügyi rendszer elemzésére. 
  • Dr. Remus-Virgil Câmpeanu történész, tudományos kutató, doktori témavezető, a Román Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetének országos történeti részlegét vezeti. Doktori fokozatát a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Kutatási területei közé tartozik Európa újkori története, az egyháztörténet és a társadalomtörténet, különös tekintettel az erdélyi román elit és értelmiség kialakulására a modern korban. Számos művet publikált ezekben a témakörökben. A Magyar–Román (Román–Magyar) Történész Vegyes Bizottság román tagozatának titkáraként aktívan hozzájárul a két akadémiai közösség közötti historiográfiai párbeszédhez. 
  • Dr. Valer Simion Cosma történész, antropológus, író, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem könyvtárának igazgatója, az ECOJUST – Doing Environmental (In)justice: A Theory in Praxis kutatási projekt ügyvezető menedzsere, valamint a vidéki társadalom és a modernitás kutatásával foglalkozó Centrul pentru Studierea Modernității și a Lumii Rurale elnöke.Tudományos munkája mellett aktívan kezdeményez és szervez a vidéki közösségekhez kapcsolódó kulturális és oktatási programokat. Kutatásai a vidéki világ társadalom- és kultúrtörténetére, a népi vallásosságra, a szezonális migrációra, valamint a falusi közösségek modern és jelenkori társadalmi változásaira irányul. 
  • Moderátor: Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja. Kutatási területei közé tartozik az eugenika, a rasszizmus, valamint a nacionalista ideológiák története Közép- és Délkelet-Európában. Számos művet publikált ezekben a témákban, többek között: În căutarea românului perfect. Specific național, degenerare rasială și selecție socială în România modernă (A tökéletes román nyomában. Nemzeti sajátosságok, faji degeneráció és társadalmi szelekció a modern Romániában), amelyet 2025-ben díjazott az Observator Cultural folyóirat. 

A beszélgetés román nyelven fog zajlani. A belépés ingyenes. Kérjük, részvételi szándékát az alábbi űrlapon jelezze:  

REGISZTRÁCIÓ

További információkért kövesse Facebook-eseményeinket.