Veszélyben van-e a romániai demokrácia? – Történelmi döntések és szélsőséges eszmék kereszttüzében

Két kerekasztal-beszélgetésen vizsgálták meg hazai és külföldi szakemberek a romániai társadalom aktuális kihívásait, az államelnöki választásokkal kapcsolatos összetett jogi kérdéseket, valamint a legionárius mozgalom jelenkori térnyerését. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia védelme érdekében az alkotmánybíróság beavatkozik a választások menetébe, fontos megértenünk a védelem határait is. 

„A többség akaratának is vannak határai” 

2024 végén jelentős nemzetközi figyelmet kapott a romániai elnökválasztás, hiszen az alkotmánybíróság előbb egy jelölt indulását utasította el, majd egy történelmi jelentőségűnek számító döntésében a választás első fordulójának eredményeit érvénytelenítette, külföldi beavatkozásra és tisztességtelen kampányra hivatkozva. Ez az eset képezte a dr. Francesco Palermo alkotmányjog-professzor (Veronai Egyetem), dr. Radu Chiriță ügyvéd, egyetemi docens (BBTE) és dr. Bethlendi András kisebbségjogász, az MCC akadémiai ügykért felelős igazgatója közötti beszélgetés kiindulópontját.  

Radu Chiriță a helyzetet „példátlannak és váratlannak” nevezte, rámutatva arra, hogy nincs meg a világos jogi keret az ilyen beavatkozások szabályozására. Kifejtette, szakemberként is furcsának érezte, hogy az alkotmánybíróság érvényesítette, majd ex officio (saját kezdeményezésre) megsemmisítette az első forduló eredményeit, később pedig két jelöltet (Diana Șoșoacăt és Călin Georgescut) az újraszervezett választáson kizártak a versenyből. Radu Chiriță arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a „militáns demokrácia” elgondolása – miszerint a demokratikus államok akár bizonyos politikai jogok felfüggesztésével is megvédhetik magukat – lehetőséget biztosít az antidemokratikus szereplőkkel szembeni fellépésre, a megfelelő jogi alap nélkül hozott intézkedések alááshatják az állampolgárok jogállamba vetett bizalmát. 

Francesco Palermo rámutatott, bár a romániai eset Európa-szinten nem egyedülálló, mégis kérdéseket vet fel. Példaként a 2016-os osztrák elnökválasztás megsemmisítését, illetve a szélsőséges pártok betiltását említette a második világháború utáni Németországban. Ugyanakkor felidézte, hogy 2017-ben a német Alkotmánybíróság nem tiltott be egy szélsőségesnek tekintett pártot, mivel nem tartotta azt eléggé befolyásosnak ahhoz, hogy indokolt legyen a politikai szabadságjogok korlátozása. A professzor szerint az ebben a döntésben rejlő kockázat az, hogy „amikor egy párt igazán befolyásossá válik, lehet, hogy már túl késő betiltani”. 

Ez a dilemma rávilágít arra, hogy a demokrácia törékeny és bár néha szükség van rendkívüli intézkedésekre, ezek a törvény által leszabályozott módon kell megvalósuljanak ahhoz, hogy ne váljanak önkényesekké. 

A beszélgetés egy másik központi témája az online platforomok - különösképpen a TikTok – szerepe a választási folyamatokban. A szakértők problematizálták az online politikai hirdetésekre vonatkozó szabályozás hiányát, ugyanis ezek az algoritmusok alkalmasak a közvélemény manipulálására. Ugyanakkor a túlzott szabályozást sem tartják jó megoldásnak, hiszen az a szólásszabadság aránytalan korlátozásához vezethet. Megoldásként a jogi keret korszerűsítését javasolták, amely különbséget tesz a kereskedelmi célú reklám és a politikai üzenet között. 

A beszélgetés annak a komplex kérdésnek a megválaszolásával zárult, hogy miként lehet úgy megvédeni a demokráciát, hogy az ne számolja fel önmagát. Radu Chiriță és Francesco Palermo egyetértettek abban, hogy a demokráciának meg kell tudnia védeni magát, de csakis jól meghatározott, szilárd jogi alapokon nyugvó és a demokratikus értékekkel összeegyeztethető mechanizmusokon keresztül. 

Kiemelték, hogy a demokrácia nem pusztán a többség uralmát jelenti, hanem joguralmat, az emberi jogok tiszteletben tartását és a hatalom intézményes korlátozását is. „A többség akaratának is vannak határai” – emlékeztette a hallgatóságot Fancesco Palermo. – „E határok nélkül könnyen egy olyan rendszer felé sodródhatunk, amely már nem képviseli a demokratikus értékeket, amelyeket védeni szeretnénk.”