Olvasási idő: 3 perc

Régiós KP szombaton találkozhattak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) középiskolás diákjai Székelyudvarhelyen október 21–22-én. Az élménydús napokról Sebestyén Dalma MCC-s diákunk beszámolóját olvashatjuk.

Péntek este izgalom és halk duruzsolás töltötte meg a gimi bentlakásának előterét. Regisztráció után rögtön elkezdődött az ismerkedés vagy a régi barátok köszöntése és a közös emlékek felidézése. Ám a szoba elfoglalása után a korgó gyomor csoportot bontott, és megrohamoztuk Székelyudvarhely éttermeit. Az estét laza nasizás közbeni beszélgetés követte, majd egy izgalmas Activity-csata váltotta fel.

Szombaton kicsit kómásan, de lelkesen vártuk még az újonnan érkező diákokat, majd elkezdődött az első előadás, amit Virág Endre tartott a táncról az emberiség életében. Sok-sok érdekes és látványos videóval, illetve hanganyaggal szemléltette a tánc fejlődését a különböző népcsoportok életében a kezdetektől egészen napjainkig, külön boncolgatva a magyarság táncszokásainak eredetét és formálódását.

Az ebédszünetet csoportbontás követte, ki-ki ment az általa választott programra; a Polgár Emília által tartott színpadi mozgás és Székely Csaba drámaírás workshopja közül választhattunk. Én az előbbire mentem, és nem is bántam meg, ez volt a kedvenc programom. Emília először értékes gondolatokat osztott meg velünk a világról és a művészetek fontosságáról, emlékeztetve arra, hogy sose feledjük a szívet és az önmagunkra fordított időt. Ezután elkalauzolt minket a saját lelki békénk felé azáltal, hogy teljesen kiürítettük az agyunkat, és saját magunkat helyeztük a fókuszba. Festettünk a képzeletünk vásznára kézzel, lábbal, orral, könyökkel, vállal; koncentrációs feladatokat végeztünk (illetve próbáltunk végezni), elengedtük magunkat, és a sok apró mozgásból tánc állt össze a végére.

Fizikailag fáradtan, de lelkileg feltöltődve és felszabadulva vágtunk bele a KP szombat harmadik, és egyben utolsó workshopjába, amit Daczó Zádor tartott nekünk, aki szintén azzal kezdett, hogy jól lefárasztott minket, mindenféle színpadi játékokat játszva, a koncentrációnkat és a mozgásunkat fejlesztve, majd a végére interaktívba váltott át: kérdéseinkkel bombázhattuk őt a színház és a színművészet világáról.

Feltöltődve, nagy mosollyal és MCC-s matricákkal teletömött zsebekkel hagytuk el a bentlakás épületét, várva a következő alkalomra, amikor egy újabb szuper két napon találkozhatunk.