Olvasási idő: 4 perc

Első alkalommal rendezett német nyelvű előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kolozsváron. Az április 27-i beszélgetésen Németország közéleti és politikai helyzetét vitatták meg a meghívott szakértők, kitérve a várható jövőbeli kihívásokra.

Németországra sok ideje mintaországként tekintenek nemcsak Romániában, de sok más európai államban is. Angela Merkel 16 éves kancellárságának vége, az új szövetségi kormány hivatali idejének kezdete, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikai térvesztése, a Zöldek (Grüne) politikai térnyerése aktuálissá tette a német közélet vizsgálatát. A Németország átalakulóban? című panelbeszélgetésen a meghívott előadók érintették a jelenlegi politikai helyzet, az orosz–ukrán háború, a bevándorlótársadalom, illetve a Willkommenskultur kérdését.

A beszélgetésen részt vettek az MCC vendégoktatói: prof. dr. Heinz Theisen politológus, dr. Alexander Grau szabadúszó szerző, publicista, tudományos és kulturális újságíró és Richard Janos Schenk, a TUM School of Governance Politikaelemzési Tanszékének doktorjelöltje. Moderátorként Darkó Tünde Tímea, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért projektkoordinátora tette fel az égető kérdéseket.

Az elmúlt időszak változásaival kapcsolatban Heinz Theisen elmondta: Németország harminc éve nem fektetett bele haderejébe, és nem tudja megvédeni magát. Az Egyesült Államok minden kalandjába belemegy, mert tőle függ. A professzor úgy véli, a németek valóságtól való eltávolodása figyelhető meg például abban, hogy határai védelem nélkül maradnak, vagy hogy az energiaválság tombolásában, míg egyre több állam száll be az atomiparba, Németország felszámolja azt. Richard Janos Schenk szerint Európa stagnáló kontinens a világ többi részéhez képest, lehetőségei alatt teljesít. Németország hárompártos koalíció előtt áll, és a felek nehezen jutnak egyetértésre, mivel a fókuszok és célok különböznek.

A Wilkommenskultur, vagyis bevándorlók fogadásának módjával kapcsolatban a meghívottak kifejtették: irreális álom volt, hogy az ország megbirkózik több mint egymillió ember bevándorlásával, hiszen ennyit egyetlen ország sem bír el kulturálisan vagy jogilag. Alexander Grau szerint Merkel a népszerűség miatt döntött a bevándorlók fogadása mellett, sok ember meg is szerette emiatt, de a kancellárnak nem volt kidolgozott terve a helyzet kezelésére, a társadalom alakulására, és ez hosszú távon komoly problémákat jelent Németországnak. Richard Janos Schenk rámutatott: a bevándorlás témája erősen összekapcsolódott a munkaerő-válsággal, a német sikermodell azonban elérte határait. Mivel a német családpolitikával egyik nagyobb párt sem foglalkozik behatóan, a bevándorlás marad a megoldás a munkaerő biztosítására, és a remény, hogy a beérkező emberek képesek lesznek dolgozni és integrálódni.

Alexander Grau hozzáfűzte: a bevándorlók leginkább a mindennapi szolgáltatások terén vannak jelen, és ha elmennének, összeomlana az ország. A szakember úgy véli, maga a vándorlás, helyváltoztatás nem lenne probléma, inkább a sikertelen integráció hosszú távú következményei az aggasztóak – ez pedig minden nyugati társadalmat érint. Be lehet biztosítani a határokat, de amíg Európa gazdag és jóléti társadalom marad, vonzó lesz a sok milliárd szegénységben élő embernek – jelentette ki. Megoldásként rámutatott: az embereket nem lehet feltartóztatni a jólét keresésében, így Európa vagy megőrzi identitását úgy, hogy leszegényedik, vagy virágzó kontinens lesz, és ha a sok embert nem tudja feltartóztatni, akkor inkább elviszi hozzájuk a jólétet, hogy otthon maradhassanak.