Hogyan alakította át az 1880 és 1914 közötti modernizáció a többnyelvű városi társadalmak mindennapjait? A város ebben az időszakban a békés együttélés és a modern identitásformálás és konfliktuskezelés egyik legfontosabb színtere volt.  

Catherine Horel kutatása a Monarchia multikulturális városainak világát elemzi a 19-20. század fordulóján. A kutatás tizenkét város – köztük Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony, Szarajevó és Trieszt – összehasonlító elemzésén keresztül vizsgálja a Monarchia utolsó évtizedeinek társadalmi, etnikai és kulturális sokszínűségét. Tudatosan elmozdul a birodalom legnagyobb központjaira irányuló figyelemtől, és a mindennapi városi élet intézményeire összpontosít.   

A város a Monarchiában a sokféleség legfontosabb színtere volt, különösen a peremvidékeken – így Erdélyben, a Bánságban vagy Bukovinában –, ahol a nyelvek, vallások és társadalmi csoportok keveredése a mindennapok része volt. A kiegyezés utáni évtizedekben azonban a városi tér politikai arénává vált. Hogyan vált a nyelv és a kultúra politikai erőforrássá? Hogyan szerveződtek versengő közösségek és elitek az iskolarendszerben, az egyházakban, a sajtóban és az egyesületi világban? Többek között ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg eseményünkön. 

Meghívott előadónk dr. Catherine Horel, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS/CETOBAC) kutatási igazgatója, a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának elnöke (2021–2026). Kutatási területe Közép-Európa kortárs történelme; munkái elsősorban a Habsburg Birodalomra és Magyarországra összpontosítanak, különös tekintettel azok társadalmi–politikai struktúráira, a várostörténetre, a hadtörténetre, valamint a zsidó történelemre. Legutóbbi publikációinak témái között szerepelt Horthy Miklós alakja, az első világháború és a vereség tapasztalata, a magyar nemzet története, valamint a francia–magyar kulturális kapcsolatok a 19. században. 

Az eseményen beszélgetőtársa dr. Kálmán Attila történész, középiskolai tanár (Marosvásárhely, Bolyai Farkas Elméleti Líceum), aki az elmúlt években az erdélyi arisztokrácia, a történelmi főnemesi családok és a kastélyörökség kutatójaként, népszerűsítőjeként vált ismertté. Előadásai és publikációi gyakran kapcsolják össze a társadalomtörténetet a kulturális emlékezettel: a nemesi életformák, birtok- és családtörténetek mellett külön figyelmet fordít a 20. századi sorsfordulók (államosítás, kitelepítések, intézményi bomlás) hatására, illetve arra, hogyan alakult át az erdélyi történelmi elit helye a modern társadalomban.  

A beszélgetés angol nyelven fog zajlani. Kérjük, részvételi szándékát az alábbi űrlapon jelezze: ITT

További információkért kövesse Facebook-eseményeinket.