1848 tavaszán Erdély román, magyar és székely közösségei egymással szemben álló politikai táborokba rendeződtek. A magyar forradalom célja egy egységes, az Osztrák Birodalomtól független Magyarország megteremtése volt, míg a román mozgalom a politikai egyenjogúság kivívására törekedett, és egy olyan autonóm Erdélyt képzelt el, amely Bécs fennhatósága alá tartozik, nem Budapest irányítása alatt áll. 

A magyar forradalmat román ellenforradalom követte, és egyik fél sem tudta maradéktalanul elérni céljait. Erdély történetében új fejezet nyílt meg 1867-ben az osztrák–magyar kiegyezéssel, amelyet az erdélyi román politikai elit kezdetben bizalmatlanul és elutasítással fogadott. Az 1890-es évek elején a memorandisták ismét napirendre tűzték követeléseiket, hangsúlyozva, hogy a románokat a magyarokkal, szászokkal és székelyekkel azonos politikai, nyelvi és etnikai jogok illessék meg. 

70 évvel a balázsfalvi kiáltvány után Gyulafehérváron kimondták Erdély egyesülését Romániával. Ezzel a román közösség végül nemcsak az 1791 óta követelt jogokat nyerte el, hanem annál jóval többet. 

A beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának negyedik alkalma. A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora Marius Turda történész. A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.   

A romániai nyilvánosságban úttörő kezdeményezésként ez a sorozat ritka lehetőséget kínál arra, hogy árnyalt, összehasonlító történeti magyarázatokat ismerjünk meg – olyanokat, amelyek képesek megváltoztatni mélyen rögzült percepciókat, és egyben a párbeszéd és a történelmi empátia kultúráját is erősítik. 

Résztvevők: 

  • Dr. Szabó Zsolt történész, a Szatmár Megyei Múzeum muzeológusa. Egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte, kutatási területe az újkor, ezen belül Magyarország 19. századi társadalomtörténete, különös tekintettel az elitkutatásra és a nacionalizmus vizsgálatára. Kutatásaiban különös hangsúlyt fektet a román és rutén tisztviselők nemzeti identitásának vizsgálatára, egymás közötti kapcsolataikra, valamint a magyarsághoz és a magyar államhoz fűződő viszonyuk alakulására. 
  • Dr. Adriana Zaharia történész, író, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Több mint húszéves újságírói pályafutása során, az Informația Zilei napilap és az Informația TV főszerkesztőjeként, a médiában végzett munkát következetesen összekapcsolta a történelmi kutatással. Részt vett Románia északnyugati térségének multikulturális örökségét bemutató kiállítások létrehozásában is. Kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia korszakának elitjei. Számos történelmi életrajz és tanulmány szerzője, amelyek szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben jelentek meg. Jelenleg független kutatóként dolgozik, emellett a románok történelmét oktatja magánintézményekben. 
  • Dr. Mircea-Gheorghe Abrudan történész, a Román Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetének kutatója. Történelemből és teológiából szerzett doktori fokozatot. Szakterülete Erdély kora újkori és újkori története, valamint az ortodox egyház múltja Erdélyben, a Bánságban és Bukovinában a 18–19. században. Kutatásai kiterjednek a Horea-féle felkeléshez kapcsolódó német nyelvű források kiadására, Olténia történetére a Habsburg uralom alatt, valamint az erdélyi románság 19. századi nemzeti mozgalmára is. Számos kötet szerzője, társszerzője és szerkesztője, emellett tudományos tanulmányok, ismeretterjesztő írások, recenziók és egyéb publikációk fűződnek a nevéhez, amelyek szakmai és kulturális folyóiratokban jelentek meg. 
  • Moderátor: Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja. Kutatási területei közé tartozik az eugenika, a rasszizmus, valamint a nacionalista ideológiák története Közép- és Délkelet-Európában. Számos művet publikált ezekben a témákban, többek között: În căutarea românului perfect. Specific național, degenerare rasială și selecție socială în România modernă (A tökéletes román nyomában. Nemzeti sajátosságok, faji degeneráció és társadalmi szelekció a modern Romániában), amelyet 2025-ben díjazott az Observator Cultural folyóirat. 

A beszélgetés román nyelven fog zajlani. A belépés ingyenes. Kérjük, részvételi szándékát az alábbi űrlapon jelezze: ITT

További információkért kövesse Facebook-eseményeinket.