Olvasási idő: 5 perc
Több erdélyi városban is pedagóguskonferenciát tartott a Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2026 márciusában. A szakmai események az ADHD-s gyerekek hatékony támogatási lehetőségeire koncentráltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, valamint Sepsiszentgyörgyön. A rendezvénysorozat meghívott előadója Süvegesné Rudan Margit gyógypedagógus volt. Az előadásokat minden helyszínen kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a vendégelőadó helyi szakemberekkel közösen vitatta meg a témát.
Kolozsváron a kerekasztal-beszélgetés résztvevői Bazaráth Tünde Ildikó gyógypedagógus, Simon Vivien matematika szakos pedagógus, valamint Korodi Katalin pszichológus és fejlesztő pedagógus volt. Marosvásárhelyen Kémenes Hajnal pedagógus és Bereczki Éva óvodapedagógus és tanító, MCC-s munkatárs csatlakoztak a beszélgetéshez. Székelyudvarhelyen dr. Antal Csilla, a Ficánka Napköziotthon intézményvezetője és Dimény-Varga Tünde integratív gyermekpszichoterapeuta, pszichológus osztották meg tapasztalataikat. Csíkszeredában Ferencz-Salamon Alpár, a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének általános alelnöke, valamint Kui Enikő pszichológus, a Hargita Megyei Nevelési, Tanácsadási és Erőforrás Központ munkatársa voltak a beszélgetőpartnerek. Sepsiszentgyörgyön Filip Mária pszichológus, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ munkatársa, valamint dr. Szász Andrea-Blanka gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos vettek részt a kerekasztal-beszélgetésen.
A konferencia célja az volt, hogy a pedagógusok és a szakemberek jobban megértsék a figyelemzavaros és hiperaktív (ADHD-s) gyermekek sajátosságait, valamint megismerjék a hatékony támogatási lehetőségeket. A megnyitó beszédek hangsúlyozták, hogy a pedagógusok folyamatos továbbképzése rendkívül fontos, mivel a mai oktatásban egyre gyakrabban találkozhatunk eltérő fejlődésű gyermekekkel.
Az előadás során Süvegesné Rudan Margit kiemelte, hogy a hiperaktív gyermekeket korábban gyakran félreértették, és viselkedési problémaként tekintettek rájuk, míg ma már tudjuk, hogy idegrendszeri eltérésről van szó, amely megfelelő pedagógiai támogatást igényel. Fontos szerepet kapott az a gondolat is, hogy az iskola ma már nem csupán a tudásátadás helyszíne, hanem egy olyan közeg is, ahol a különbözőségek felismerése és elfogadása alapvető érték.
A szakértő részletesen bemutatta az ADHD fő jellemzőit, különösen a figyelem szabályozásának nehézségeit, az impulzivitást és a túlzott aktivitást. Emellett szó esett az érzelemszabályozás nehézségeiről és a végrehajtó funkciók működéséről is, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi életben való boldogulást.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívott szakemberek hangsúlyozták, hogy a pedagógusok sokszor magukra vannak hagyva, és nagy szükség lenne több fejlesztő szakemberre, valamint egységes szakmai képzésre. Többen kiemelték a folyamatos önképzés fontosságát, például szakirodalom olvasása és képzéseken való részvétel által.
Kolozsváron a résztvevők arról is beszéltek, hogy fontos lenne a pedagógusok, a diákok és a szülők érzékenyítése, hogy jobban megértsék az ADHD-val élő gyermekek helyzetét. Elhangzott, hogy nemcsak az érintett gyermeket kell segíteni az alkalmazkodásban, hanem a közösséget is fel kell készíteni az elfogadásra és az együttműködésre. Emellett fontos kérdésként merült fel az is, hogy a család és az iskola mennyire érti meg az ADHD valódi jelentését, és mennyire tud megfelelő támogatást nyújtani az érintett gyermekeknek.
Marosvásárhelyen a beszélgetés a mindennapi iskolai helyzetekre fókuszált, például arra, amikor egy ADHD-s diák elveszíti a fókuszt munka közben, vagy tudása ellenére alulteljesít. Székelyudvarhelyen az atipikus idegrendszeri fejlődés érzelmi hatásai kerültek előtérbe. A szakemberek hangsúlyozták a pozitív megerősítés, a biztatás és a tanulók erősségeinek felismerésének fontosságát, valamint azt, hogy megfelelő támogatással ezek a diákok is sikeresen tudnak alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz.
Csíkszeredában a tantermi kihívások és a gyakorlati megoldások kerültek a középpontba. A résztvevők kiemelték a fejlesztő pedagógusok szerepét, a kreatív pedagógiai hozzáállás jelentőségét, valamint a tapasztalatcsere fontosságát. Sepsiszentgyörgyön az előadás arra mutatott rá, hogy az ADHD az idegrendszer sajátos működéséből fakad, ezért megértése elengedhetetlen a megfelelő támogatáshoz. A beszélgetések során szó esett a figyelem, az impulzuskontroll és az érzelmi működés szerepéről is.
Összességében a konferenciák rámutattak arra, hogy az ADHD-s gyermekek támogatása összetett feladat, amely együttműködést igényel pedagógusok, szülők és diákok között. A megfelelő módszerek és a nagyobb tudatosság segítségével azonban ezek a gyermekek is sikeresen fejlődhetnek, és kibontakoztathatják képességeiket az oktatási rendszerben.
