Olvasási idő: 4 perc
Az áprilisi régiós KP szombaton újra a reáltudományok világába barangoltak középiskolás diákjaink április 13-án Székelyudvarhelyen. Ezúttal a tudományos kutatásokkal ismerkedtek: megtudhatták, mire jó egy kutatás, mit takar a kutatásmódszertan, milyen kutatási módszerek léteznek, valamint arról is szó esett, hogy mindezt hogyan tudják felhasználni az életük során.
Az áprilisi régiós KP szombat meghívott előadói izgalmas előadásokkal és műhelymunkákkal gazdagították a szakmai programot. Dr. Csorba Artúr Botond, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának oktatója A kutatás világa. Perspektívák és lehetőségek a reáltudományokban című előadásával vezette fel a nap tematikáját.
A diákok ezután különböző műhelymunkákon vehettek részt. Dr. Villányi Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékének oktatója a DNS vizsgálatával kapcsolatban tartott foglalkozást, ahol átbeszélték a DNS-izolálás egyes lépéseit, majd kiderült, hogy a legmodernebb technikákkal mit lehet megtudni a DNS-ben tárolt információról. Dr. Mara Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója saját kutatásán át mutatta be a tervezés és kivitelezés folyamatát, és segített a diákoknak is összeállítani saját kutatási tervvázlatukat. Pető Mária, a Székely Mikó Kollégium fizikatanára a Nap differenciális forgásának tanulmányozásáról beszélt a résztvevőknek. A fiatalok megtudták, hogyan keletkeznek a napfoltok, hol és miért jelennek meg, majd napfoltcsoportokat követtek a megjelenésüktől az eltűnésükig.
Az alábbiakban Pap László-Tétény, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum 10. osztályos diákjának beszámolóját olvashatjuk az eseményről:
Pénteken 6-kor megérkezett az autóbusz Székelyudvarhelyre. A város másik felében volt a szállásunk, ahova gyalogolnunk kellett, úgyhogy negyven percen át baktattunk Udvarhely utcáin. Ahhoz, hogy a céltól öt méterre eltévedjünk. (Megláttunk egy boltot, és már nagyon akartunk fagyizni.) Aztán úgy egy kilométer fölösleges séta után feltűnt, hogy valami mezőn vagyunk, de gyorsan lecsekkoltuk a térképet, és rájöttünk, hogy a szállás a bódéval szemben volt, minket meg elvakított a szemünk előtt lebegő fagyi. Regisztráltunk, majd egyik ismerkedős játék követte a másikat.
Reggel egy kiadós szendvicsezés után az MCC-központba mentünk. Első oktatónk dr. Csorba Artúr-Botond volt, érdekes és tartalmas bemutatót hozott arról, hogy milyen a jó kutatómunka, hogyan kell megírni egy dolgozatot, mire kell figyelni, milyen szerkezete kell, hogy legyen és hasonlók, szóval rengeteg gondolatot ébresztett a fejemben. Dr. Villányi Zoltán, aki Szegedről érkezett hozzánk, megmutatta, hogyan kell a kivi DNS-ét előállítani szappanból, etil-alkoholból, sóból és nyilván kiviből. Nagyon élveztem, de azt jobban, hogy választ kaptam két furcsa kérdésemre. Először is arra, hogy a csupaszcsigák miért válnak nyálkássá, ha só éri őket, és hogy mennyire valószínű, hogy kopasz leszek, ha édesapám is az. Megnyugtatott, hogy ez nemcsak apukámtól függ, hanem minden felmenőmtől, és hogy nem a hajam, hanem a remény hullik el utoljára.
Dr. Mara Gyöngyvér Őrizd meg gyermeki kíváncsiságodat: légy kutató című workshopjával rávilágított arra, milyen egy igazi kutató élete és munkája. A workshop a tudományos kutatás szépségét mutatta be gyakorlatiasan. Az elején egy kutatási témával, kérdésfelvetéssel és módszertannal ismerkedtünk meg, amely az előadó saját kutatási témája és a humán mikrobiom témakörére vonatkozott. Ezt követően egy tudományos kérdést fogalmaztunk meg, amelyet meg is vitattunk közösen, és egy kutatási tervvázlatot készítettünk el kiscsoportos foglalkozás formájában.
Szünet után Pető Mária mondott érdekességeket a napfoltokról és arról, hogy nem veszélyesek, nem kell hinni minden hírnek, amit a tévében látunk. Ezt követően párban kellett dolgoznunk, és tanulmányoznunk a nap forgását a napfoltok segítségével. Kaptunk sablonokat, amelyekkel le tudtuk olvasni a hosszúságát és szélességét a különböző napfoltoknak, így további számításokat végezhettem a társammal. Meg is hívtam egy fagyira utólag.
