Olvasási idő: 4 perc
Erdély-szerte bemutatták a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötetet. Március-április folyamán az MCC képzési központjaiban inspiráló beszélgetéseket kötöttek a könyvbemutatókhoz a meghívottak. Az eseményt Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, és Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen is megrendezték.
Az április 10-i kolozsvári beszélgetésen részt vettek a szerzők: dr. Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatásvezetője, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének kutatótanára és dr. Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója, a TTI Szociológia Műhely vezetője, valamint dr. Tóth Zsejke-Réka, a Romániai Magyar Cserkészszövetség mozgalmi vezetője. Az est moderátora Mostis Márk, az MCC Egyetemi Programjának hallgatója volt.
A beszélgetést az előadók a cserkészettel kapcsolatos fogalmak tisztázásával kezdték. A cserkészet egy olyan ifjúságnevelő szervezet, amelynek feladata a fiatalok nevelése, nagy hangsúlyt fektetve a vallásra és a közösségépítésre. A tagokat néhány évvel idősebb vezetők tanítják, akik így korban is közel állnak egymáshoz. A cserkészet egy közösség, egy család, amelyhez tartozni lehet.
A továbbiakban dr. Székely Levente a könyv megírásának szükségességéről beszélt a hallgatóságnak. A szerző elmondta, hogy mérhetetlen büszkeséggel tölti el a kötet, amelyet elhoztak Erdélybe, de Kárpátalján is be szeretnék mutatni. Az alapötlet abból eredt, hogy 110 éves a magyar cserkészet, amelyet méltó módon szerettek volna megünnepelni, egy kötetben összeszedve a cserkészet történetét.
Dr. Kiss-Kozma Georgina elmondta, a könyv megírása során az ő feladata volt, hogy feltárja részletesebben azt a környezetet, ahol a cserkészet is értelmezhető. Ez azért volt fontos, mert a szervezetek valódi értéke abban rejlik, ha tudják, hogy milyen világban működnek. A szakértő szerint az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, ami befolyásolta a fiatalok viszonyrendszerét is. Néhány generációval ezelőtt sokkal szorosabban kötődtek a szervezetekhez, például tagdíjakat is fizettek. Ez a szervezeti kötődés napjainkra átalakult, és már nem az a kérdés, hogy egy fiatal tagja-e valamilyen szervezetnek, hanem az, hogy részt vesz egyáltalán valamilyen eseményen.
Tóth Zsejke-Réka szerint napjainkban folyamatosan nő a cserkészek száma, hasonló a helyzet Magyarországon is. A fiatalok számára ez egy jó lehetőség, hiszen van olyan munkáltató, aki értékeli az önkéntességet, mert ez egy olyan értékformát képvisel, amelyre tud majd hagyatkozni. A cserkészek több ifjúsági közegben is tevékenykednek, vannak köztük olyanok is, akik vezetői pozícióban is szerepet vállalnak.
Végezetül arra a kérdésre, hogy mennyit változott a cserkészet az elmúlt 100 évben, az előadók azonos véleménnyel válaszoltak. Szerintük nem tapasztalható lényeges különbség az elmúlt évtizedekhez képest, viszont sokat kell azon dolgozni, hogy a szervezet megfeleljen a fiatalok elvárásainak.
A könyv marosvásárhelyi bemutatóján Molnár Szilárd, a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke is csatlakozott a fent említett felszólalókhoz. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen dr. Kiss-Kozma Georgina mellett Réti Gergely, az MCC Közjogi Műhelyének kutatója, a kötet társszerkesztője, cserkészvezető, Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke és Antal Erika cserkész, az MCC munkatársa voltak a meghívottak. Sepsiszentgyörgyön dr. Kiss-Kozma Georginához és Réti Gergelyhez dr. Györgyjakab Timea-Rita csapatvezető, a Romániai Magyar Cserkészszövetség volt külügyi vezetője és Orbán Renáta marketingszakember, a Romániai Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője csatlakozott. Szatmárnémetiben pedig április 19-én Halász Zita, a 44-es számú Dsida Jenő Cserkészcsapat csapatvezetője és Lovász Tamás, a 44-es számú Dsida Jenő Cserkészcsapat képesített őrsvezetője beszélget Székely Leventével és Réti Gergellyel.
